online betunkurzus Szilágyi Csilla vezetésével

Az elmúlt években izgalmas projektek valósultak meg az Integrált Társművészeti Gyakorlat keretében, amelyekben mesterszakosainkból vegyesen összeálló csapatok dolgoznak együtt minden szemeszterben. A kurzusok lényege, hogy 11 mesterszakunk hallgatói szakjuktól függetlenül jelentkezhetnek a meghirdetett projektek valamelyikére, az így összeverbuválódott teamben tehát együtt dolgoznak grafikusok, mozgóképesek, animációsok, építészek, média designerek, divat- és textiltervezők, formatervezők és design- és művészet menedzserek egyaránt. A kurzusok eredményeit, feladatmegoldásait mindig nagyon kíváncsian várjuk, nincs ez máshogy most sem, ráadásul a kimondottan gyakorlati feladatok megvalósítása ebben a félévben különösen érdekesen zajlott. 

A 1.5° PUNK betonprojekt vezetőjét, Szilágyi Csillát és az egyik résztvevő hallgatót, Nagy Nikolettet kérdeztük arról, hogy milyen folyamatok és háttérmunkák zajlottak, hogy állnak az objektumok, hogyan fejeződött be a kurzus és ez a furcsán kezdődő, de a végére rendkívülivé alakuló félév hogyan zárult.

Résztvevő hallgatók: Doholuczki Hanna, Imreh Abigél, Kelemen Dorottya, Kiss Lúcia, Korok Bendegúz, Miklós Hanna, Nagy Nikolett, Pap Adrien, Peck Arnold, Rádóczy Zsuzsi, Sibanu Cristina, Szabó Zsófia Orsolya, Tóth Fanni, Tóth Orsolya, Viniczai Csenge

Csilla projektvezetőként így mesélt a félév menetéről:
„Március 12-én volt az utolsó óránk az S39 BETONworkshop műhelyben. Aznap tudtam meg, hogy másnap bezárnak az egyetemek. A diákok azt kérdezték, hogyan tovább, és nekem fogalmam sem volt róla, mit válaszoljak… Első gondolatom az volt, hogy képtelenség megtartani, el kell halasztani az egész kurzust – de ezt nem mondhattam nekik. A megoldás a következő hétre szerencsére mégis kialakult: a félév eddigi gyakorlati jellegét felváltotta az elmélet, az otthon végezhető gyakorlati feladatokat pedig a postázott anyagokkal tudták otthon követni a hallgatók. Az öntőformákat ezután visszapostázták, én pedig online közvetítettem a betonöntést a végén.

 

A legnehezebb feladat az volt, hogy hogyan tud a kurzus integrált jellege megmaradni. Ez egy nagyon fontos szempont volt az eddigi projektek magalkotásánál: a különböző szakokról érkező diákok együtt hoztak létre egy közös alkotást, és a munkafolyamat közben csapattá kovácsolódtak. Hogyan lehet ezt személyes találkozás nélkül megteremteni?

Azt gondolom így utólag, hogy ehhez elsősorban a csoport hozzáállása volt szükséges. Egy ilyen csapattal meg tudott valósulni a kísérleti tervem: a METU háttérstábja sokat segített nekem az anyagok postázásában, a diákok pedig vállalták a levelezést, benne voltak a játékban, így az online tér hátrányai ellenére is működött a dolog. Mindenki végig vitte a félév elején vállalt feladatokat, volt, aki a 1,5punk Instagram oldalunkat szerkesztette, volt, aki összerakta a közös nagy mintázat szerkezetét, cikket írt, vagy a közös tervezéshez szükséges háttéranyagot kutatta. 

Inspiráló volt és sokat jelentett a közös gondolkodásban az elméleti feladat. Mindenki témául választott egy olyan művészt, aki tesz a klímaváltozás ellen, illetve egy környezetvédelemről szóló művészeti projektet. Tizenöt különböző szemszögből közelítettük meg a témát, tizenöt izgalmas előadást hallottunk más-más nemzetközi környezettudatos művészeti projektről. Fontosnak tartottam, hogy ne csak írásban, hanem élő szóban is megtörténjenek beszámolók, így jobban bele tudták vinni lelkesedésüket és a csapat is épült belőle, többek lettünk a közös élmény által.

A félévet lezártuk, de a projekt befejezésére a karantén után fogunk sort keríteni: ki kell zsaluznunk a beöntött formákat, és tizenhat környezetvédelmi szempontból fontos budapesti helyszínre telepíteni egy-egy apró jelet. Adunk még hírt magunkról! ;)”

 

 Pecséttervek - Kelemen Dorottya Tervezőgrafika mesterszakos hallgatónk munkája

Nagy Nikoletta pedig így számolt be az élményeiről és magáról a kurzusról is részletesen írt nekünk:
„Az Integrált Társművészeti Gyakorlat órák keretein belül különböző, változatos kurzusokon vehetnek részt a tanulók, de célja minden alkalommal az, hogy a más-más szakokra járó diákok megtanuljanak összedolgozni és kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. Az itt kialakult ismeretségek később az egyetem falain kívül is számos projektben javukra válhatnak. A Betonkurzus is egy azon tárgyak közül, amelyek az Integrált Társművészeti Gyakorlat órái közé tartoznak. A félév elején a kurzuson megismerkedtünk a műhellyel, az eszközökkel, és nem utolsósorban a 1.5° PUNK projekttel. Emellett már az első órán volt lehetőségünk nyomtatni mintának a korábbi félévekben készített betonpecsétekről. Elkezdtük tervezgetni a saját első pecséteinket is, várva hogy mihamarabb kezünkben foghassuk a kész nyomóformát, azonban március 13-tól mint minden kurzus, ez is kicsit rendhagyó módon alakult. 

Egy olyan tárgyat kényszerültünk videókonferencia formájában tartani, amelynek a leglényegibb eleme, hogy a munka egy jól felszerelt műhelyben jusson el a tervezés folyamatától a kész formáig. Kreatív csapatunk azonban Szilágyi Csilla oktató gondos kezei alatt meg sem fontolta a feladást. A Betonkurzuson minden félévben egy kisebb-nagyobb projekt születik meg, melyben minden egyes hallgató és tanárunk munkája ugyanakkora arányban benne van, ezen pedig idén sem szerettünk volna változtatni. 

 

Az első online óráinkon persze még minden kicsit nehezebben indult, ráadásul a technika is megtréfált minket párszor. Furcsa volt az otthon kényelméből nézni az órát, a műhely kényelmes foteleit, és a személyes találkozást egy képernyőre és videokamerára cserélni. A videohíváson keresztül persze általában minden ember kicsit szégyenlősebb, visszahúzódóbb. Az interakcióink eleinte néha-néha még döcögtek, de ahhoz hogy csapatban effektíven tudjunk dolgozni szükség volt arra, hogy javítsunk ezen. A márciusi órákon Szilágyi Csilla és Szabó Eszter Ágnes tartott nekünk előadás. Egyaránt beszéltek a betonozás folyamatának szigorúbb elméleti részéről, néhány tippről a technikát illetően, és bemutattak számos olyan projektet, amikben maguk is részt vettek korábban. Nem ők voltak azonban az egyetlenek, akik előadást tartottak az online kurzus folyamán. A távoktatás miatt a feladataink kiegészültek azzal, hogy minden diák készített egy-egy előadást olyan modern művészről, akinek a munkái valamilyen formában felhívják a figyelmet a környezetszennyezésre, klímaváltozásra. 

Megismerkedtünk Bordalo II Trash Animals projektjeivel, amiben a graffiti stílust és az utcáról felszedett szemetet ötvözi. Láttuk Nils Udo munkáit, amelyek bár rövid életűek, a természet művészet jelentős elemei. Bemutatásra kerültek El Anatsui alkotásai, amelyek a trash artot ötvözik a törzsi mintákkal. Megismertük Stella McCartney gondolatait a fenntarthatóság és divat összefüggéséről. Láthattunk Tim Noble & Sue Webster installációit, amelyek a kettejük közötti feszültségből és szemétből születnek. Előadás készült Olafur Eliasson-ról, aki munkáiban a különböző természeti elemeket ötvözi. Elgondolkodtattak minket Chris Jordan elképesztő munkái és számadatai a klímaváltozásról és annak következményeiről. Rajtuk kívül bemutatásra kerültek még Marina DeBris, Matt Willey, Thomas Hirschhorn, Anthony White, Amir Noor, Aurora Robson, Neri Oxman lenyűgözö alkotásai, illetve előadás készült a PET kupáról és az ÁGAK Természetművészet-Változások Kiállításról.

Rádóczi Zsuzsi Animációs mesterszakos hallgatónk munkája

Azzal hogy utánajártunk ezeknek a különböző projekteknek, kiállításoknak, művészeknek, jobban megismertünk az alkotói technikákat, és a munkák mögött álló inspiráló gondolatokat. Ezeket pedig kamatoztatni tudtuk a saját projektünkben. Már korábban említettem, hogy nem szerettük volna, ha ez a szemeszter úgy telne el, hogy mi magunk ne készítenénk elő egy közös munkát. Sokat tanácskoztunk azon, hogy mi áll közel hozzánk és az oktatónk által megadott klímaváltozás hívószóhoz, valamint a 1.5 Punk-hoz. A tervezgetések már az első óráktól megindultak és lassan, de biztosan haladtunk, hogy megtaláljuk a mindannyiunk számára megfelelő célt. A végére egy olyan projektet raktunk össze, amiben az egyéni mintáink egymást kiegészítve egy közös üzenetet hordoznak ("Save Earth"), hogy felhívják az emberek figyelmét a klímavátozásra és a környezetszennyezésre. A tervek persze könnyen elkészültek otthon a négy fal között, de a megvalósítás már egy másik dolog, hiszen nincs mindenkinek megfelelő felszerelése a betonozáshoz. Csilla felajánlásának köszönhetően azonban még a határokat is áthidaltuk. Szó szerint. 

Vállalta, hogy az öntőforma elkészítéséhez szükséges anyagokat feladja nekünk postán az egyetemen keresztül, mi pedig azt vállaltuk, hogy a kész formákat visszaküldjük neki egy megadott határidő előtt, hogy ő a műhelyében kiönthesse betonból. A csomagküldés nem csak az ország határain belül működött, de a külföldön élő diákok is, ugyan apró késésekkel, de sikeresen megkapták az alapanyagokat. Most pedig már csak annyira van hátra, hogy Csilla levideózza nekünk hogyan önti ki a formáinkat, amiket reményeink szerint a következő szemeszter folyamán magunk is megcsodálhatunk. A projekt ezzel azonban reméljük nem ér véget. Szeretnénk majd később a munkánkat lehetőség szerint nyilvánosságra hozni és interaktívvá tenni, de ez már a jövő zenéje. 

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű volt ez a félév, az ember otthon mindig kicsit ellustul, hiszen általában ez az a hely ahol nyugodtan kiheverheti a nap fáradalmait. Egy ilyen környezetben persze sok ember esetében nehezebben jön a munkakedv, jobban kell fegyelmezzük a figyelmünket és nehezebb beosztani az időnket. Az viszont, hogy mennyit tanultunk a betonozásról, és hogy sikeresen elkészítettük a saját mintáinkat mutatja, hogy az oktatók és a diákok összefogásával képesek vagyunk akár a határokat átívelve is aktívan és sikeresen együttdolgozni. Arról pedig, hogy mi volt ennek a munkának a folyamata és majd az eredménye, a 1.5Punk instagram oldalán lehet találni képeket.”

 

A projekt Instagram oldala

Korábbi eseményeink:
Betonpecsét workshop 2019 
Betonpecsét workshop 2018

2020. 05. 21.