ÉPÍTŐMŰVÉSZET ÉS DESIGN - 1. díj és Rektori különdíj
Emese Környezetkultúra alapszakunk hallgatója.
PÁLYAMUNKÁJA: TEMPO
A TEMPO egy közösségformáló aktív bútor. Egyszemélyes használat mellett és csoportosan is folyamatosan megújuló élményekkel gazdagítja használóit. Megjelenése könnyedén adaptálható a budapesti épített környezetbe. Működési elve a zenedoboz tengely körüli forgására és a súrlódás által keltett hanghatásokra alapoz. Praktikus jellemzője, hogy szerkezeti egyszerűsége és biztonságos zárt kialakítása külső megjelenésében egységes. Működési elve a súrlódásra és a mágneses jelközvetítésre alapoz. A külső fix gyűrű mögött meghajtott kerék felületén található hangzást adó elemek az örökhajtásos tengelynek köszönhetően több hangzási lehetőséget adnak a felhasználónak. Egyedisége a kormányváltó elvén működő hangzásszabályozókkal válik teljessé. Különböző felülettel ellátott elemekkel a zenei élmény egyedivé és kézzelfoghatóvá válik. Mozgással indukált ritmusok egyedi hangolásával saját zenénket készíthetjük el, miközben a testi egészségünket javítjuk. Ez a TEMPO.
Témavezető: Hefkó Mihály
Mit jelent számodra az OMDK-n elért eredmény?
Elsősorban egy pozitív visszaigazolás arra a látásmódra és gondolatiságra, amit a tervezéseimben képviselek. Az elismerés megerősített abban, hogy jó úton járok. Az első hely mellett a rektori különdíj arra bátorít, hogy folytassam a kezdeményező szerepet különböző szakemberekkel. Ne féljünk kérdezni és bevonni más területről érkezőket egy közös alkotásba.
Miért pont ezzel a projekteddel pályáztál?
A TEMPO egy közösségformáló aktív bútor. Célja egyidőben javítani testi és lelki egészségünket. Kihívásnak éltem meg, hogy a tervezői eszköztáram segítségével létrehozhassak egy olyan eszközt, amivel hatást gyakorolhatok a környezetemre. Azért választottam pályamunkámként, mivel olyan törekvéseket igyekszik megtestesíteni, amivel formálhatjuk a jövőnket. A TEMPO használatával egy új kommunikációs platform jöhet létre, ahol a saját zenénkkel fejezhetjük ki önmagunkat.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Azért választottam a környezettervezői pályát, mivel izgalmas kihívásnak ítéltem meg, hogy a környezetem alakításával fejezzem ki önmagamat. Mindig is vágytam rá, hogy gondolataimat láthatóvá tegyem.
Miért ezt a szakot választottad?
Szerettem volna megtanulni és alkalmazni, hogyan találkozik az esztétika a funkcionalitással a használati tárgyak szintjétől az épület léptékéig. Itt minden adott hozzá.
Mi inspirál?
Gondolom nem árulok el titkot, ha azt mondom a zene inspirálóan hat rám. Ami pedig az elmúlt időszakban a legtöbb lendületet adta, azok a könyvek és szakmai video anyagok. Jó érzés belehelyezkedni történetekbe és intuitív módon megtalálni adott helyzetekre a saját válaszaimat.
Melyek a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Bútorok kapcsán szívesen említem az újrahasznosított kerekesszék alapanyagokból készült ülőbútoraimat. A bútorok célja többek között, hogy felhívják a figyelmet az esélyegyenlőségre, mivel mozgáskorlátozottként is lehet teljes értékű életet élni. Az alkatrészeket kerekesszékes sportolóktól kaptam. Ezek a munkáim meghívást kaptak a Design Hét Budapest 2016 keretein belül az egyetemünk által szervezett Test/Közel című kiállításra.
Épület léptékben a legkedvesebb számomra egy olyan étterem koncepció, amely a Szirom névre hallgat. Ebben az étteremben úgy képzeltem, hogy az udvar egy részét melegházzá alakítom. Az itt megtermelt virágokból, növényekből pedig egyedileg tervezett konyha állomások mellett a vendégek maguknak készíthetik el segítséggel a helyben termelt virágsziromból a legkülönlegesebb ételeket. Ez is egyfajta közös és fejlesztő időtöltés, ami alapoz arra, hogy az étkezés közelebb hoz minket egymáshoz.
