Pancsa Emese Környezetkultúra alapszakon, majd Formatervező művész mesterszakon diplomázott. A 2017/2018-as tanév Design nagyköveteként nemcsak nyílt napokon, az Educatio kiállításon, hanem számtalan szakmai eseményen is képviselte a METU-t. Alapszakosként elnyerte a Magyar Innovációs Szövetség Harsányi István Díját, nagykövetei teendők mellett előadója volt az első TEDxMETU-nak is, ahol a TEMPO elnevezésű projektjét mutatta be a közönségnek. A 2017-es OMDK-n a TEMPO elnyerte az Építőművészet és Design tagozat 1. díját, illetve Rektori különdíjban is részesült. A 2019-es kaposvári versenyen két projektjével is indult, ebből a püree a Design tagozat 1. díját hozta számára, valamint átvehette a Pro Arte aranyérmet is. METU-s egyetemi éveinek lezárásaként, addigi szakmai tevékenységét Art Diploma díjjal ismerték el, és hogy mi jött ezután? Erről kérdeztük Emesét.

 

A Pro Arte díj átvételekor

Abban a szerencsében volt/van részünk, hogy egyrészt sok-sok éven át része voltál a METU mindennapjainak, és örömünkre továbbra is aktívan részt veszel az egyetem életében. Hallgatóként, nagykövetként, alumnaként, hol itthonról, hol külföldről, de mindig számíthatunk rád, amit ezúton is köszönünk! Most azért „ültünk le”, így virtuálisan beszélgetni, hogy mesélj kicsit arról nekünk, mi minden történik körülötted, hogy állnak a projektek, mi a helyzet a TEMPO-val, hogy áll a Compocity és mi minden van épp a fejedben, vagy milyen folyamatok zajlanak éppen nálad?

A METU-s diákéveim alatt úgy fogalmaztam, olyan projekteket szeretnék kidolgozni, ahol a „design visszaad”. Mára doktorandusz hallagatóként a designról úgy gondolkodom, hogy az a felelősségvállalásban való részvétel eszköze. A designereknek és az építészeknek napjainkban együtt kell egyfajta ökoszisztéma tervezőkké válniuk. Eszköztárunkkal mellé tudunk állni olyan alulról szerveződő kezdeményezéseknek, amikből lehetőségeket formálhatunk. Proaktivitás és változás kell, ez nem kérdés!

Ez a változáselőmozdítás pedig nem csak a tárgykultúrában értelmezhető: kisebb és nagyobb léptékben, egy szervezetben, egy rendszerben is jelen van.A vizuális kommunikáció az életünk szerves része, nekünk pedig felelősségünk is áll abban, hogy ezt olyan célokra használjuk, amivel vissza tudunk adni a közösségünknek, a környezetünknek.

 

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen “User Centered Design Workshop

Mi történt veled a mesterszakos diploma átvétele után?

A Compocity koncepciójával jelentkeztem a Design Terminál Mentor Programjába a diploma után. A Mentor Program pedig gyökeresen megváltoztatta az életemet. Csapattá alakultunk, a kulcs mentorunk Farkas Zsuzsanna mára már csapatunk meghatározó tagja, aki segít nekünk több 10 éves tapasztalatával a termékfejlesztés és cégfejlesztés világában bölcsen reagálni a kihívásokra és élni a lehetőségekkel. A Mentor program alatt vállhattam vállalkozóvá. A program nyelve angol volt, így a szakma iránymutatásait egy új megközelítésben már így szívhattam magamba. A zárórendezvényen pedig, január 30-án a BMC-ben már egy teltházas rendezvényen, 500 ember előtt élőben és még több előtt online közvetítésben pitchelhettem a Compocity céljait, konferálhattam fel első kisfilmünket, majd vehettem át a megtisztelő „legtöbbet fejlődött startup” díjat. 

A mentorprogram ideje alatt tavaly októberben az Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Pro Arte aranyéremmel tüntettek ki, amit egyfajta életműdíjként éltem meg. Külön megtiszteltetés volt, hogy a jobbomon ott ült velem Dr. Kiss Ferenc PhD., a METU innovációs rektorhelyettese, aki ma, Dr. Vasváry-Nádor Norbert DLA a Műszaki és Informatikai Kar Ipari Termék- és Formatervező Szak vezetője mellett témavezetőm a doktori képzésben. Dr. Kiss Ferenc tanár úr, ekkor kapott Mestertanár Aranyérmet, amit nagyon megérdemelt! :)

  

Lapozz Fel - élő könyvtár"esemény / Pillanatkép a Design Terminal mentor programjából

A Pro Sciencia Aranyérmesek társaságában hatalmas megtiszteltetés volt bekerülni. Alkalmazott művészként egyfajta csodabogárnak érzem magam, de ezt a szerepet élvezem is. Sok értékes rendezvényt szerveznek, ezek között említhetem a „Lapozz Fel – élő könyvtár” eseményét. Nagyon élveztem, ahogy a design iránt érdeklődő fiataloknak egy új, és innovatív módon felépített rendezvényen segíthettünk, tapasztalatai visszajelzéseket adhattunk a pályaorientáció lehetőségeiről.

És hol tart a sok-sok elismerést bezsebelő TEMPO?

A TEMPO sem került túl mélyre a fiókban. A Doktori Iskola keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen “User Centered Design Workshop”-ot tarthattam a Biomérnök mesterképzés hallgatóinak Reguly Helga Innovációs kurzusának keretében. A „Human Centered Design” megoldások tervezéséről szóló workshop célja a design és a startup vállalkozói attitűd keresztmetszetében kialakult tervezési szemléletmód átadása volt. Az esemény pedig azért is olyan kedves nekem, mert Helgával a Design Terminal mentor programjában barátkoztunk össze, és női ceo-ként sok mindenben tudtuk egymást építeni, sok más lánnyal együtt a “dt family”-ből, ahogy mi hivatkozunk magunkra J. A workshop óta a doktori képzés keretében végzett kutatásban újragondoltam a design közösségekre gyakorolt szerepét - a startup világból szerzett tapasztalataimnak köszönhetően -, így a a tempo lehetőségeit és jövőjét is. Úgy gondolom fogunk még róla hallani.

  

Pillanatképek a Design Terminal mentor programjából

Említetted, hogy a Composity jó utón halad, melyek a elkövetkező időszak konkrét lépései? 

Februárban az Újbudai Önkormányzat Hallgatói Startup Pályázatán mutattam be a Doktori Iskola színeiben a Compocity új üzleti tervét. Köszönhetően annak az értékes, mára mondhatni baráti körnek, akiket pár hónappal azelőtt mentorként ismertem meg a Design Terminálban. A versenyen elnyertük az 1.000.000 Ft-os támogatást a prototípusfejlesztésre. A cél most egy magyarországi pilot projekt, egy közösségi termékfejlesztés kivitelezése, amiben legalább 20 Compocity telepítésével országszerte LoveBrand-ek képviselőivel megalapozzunk a szemléletformálást az „új jövőbe”. Véleményem szerint a városi komposztálás megoldható, és a fenntartható fejlődés egyik kiemelkedő társadalmi kitöréspontja.
Ennek az előkészítésén dolgozunk most.

 

Első Compocity modellek

Hogyan hat rád a jelenlegi helyzet? Mit vesz el és mit ad szerinted az, hogy most a fókuszunk máshová került? Te hogy kezeled mindazt, ami körülötted van most és mit gondolsz alkotó emberként milyen lehetőségeid vannak egy ilyen szituációban?
Egyáltalán milyen szerepe lehet egy designernek veszélyhelyzetben, vagy milyen felelőssége és tennivalója van? Mikor tud egy tervező a saját gondjain túllépve, túllátva a közért tenni, van-e értelme, látsz-e utakat, amelyek követendőek?

Természetesen a koronavírus járvány kapcsán nekünk is át kellett gondolni a folyamatainkat és adaptálni a lehetőségekhez. A városi közösségek most különösen fogékonyak a fenntartható megoldások iránt. A Covid19 miatt persze másképpen fogunk elindulni a pilottal, hiszen most másként működnek az éttermek, új minőségekben formálódnak közösségek. Mivel a Compocity az ökológiai lábnyom kapcsán nem csak a csökkentésben, de a közvetlen (zöld)környezetünk regenerálásán is dolgozik. Szerencsére a gyártást, beszerzést nagyon kevéssé lassította a karantén, jó volt látni, hogy nagyon sok cég dolgozik, alkot - kicsit másképpen, de működik. Külön öröm most megélni, hogy az ösztöndíjból tudunk munkát és így bevételt teremteni hazai partnereknek. Üzleti modellünk alapja eleve az, hogy magyar terméket hozzunk létre, magyar gyártókkal - a Covid csak ráerősített erre.

  

DEMO Day

Beszélgetésünk másik apropója, hogy április 26-án „ünnepeljük” a szellemi tulajdon világnapját, és a projektjeid adják magukat, hogy a formatervezett tárgyak, a találmányok, az újítások levédetéséről, a szellemi termékről, mint olyanról is diskuráljunk. Mennyire tartod fontosnak, mennyire élsz vele? 

Sokat foglalkoztam a témával a startup versenyek kapcsán. Tapasztalatot szereztem az önszabotázs kategóriába tartozó láthatóságról, felmértem azokat a határokat, hogy kit és meddig lehet vagy szabad közel engedi egy termék know-how-jához. Volt szerencsém megismerkedni Dr. György Ádámmal, aki szellemi tulajdonjogi és versenyjogi szakjogászként támogatja a fejlesztéseket szakmai tanácsaival és gondját viseli a jogi képviseletünknek mind a Compocity, mind a Tempo kapcsán. Lefolytattunk újdonságkutatásokat, rögzítettünk önkéntes műnyilvántartásokat és büszke tulajdonosa vagyok a Compocity nemzeti védjegynek is.

Az szerintem alapvető, hogy a kreatívoknak még az egyetemi időszak alatt tisztába kell kerülniük minden jogi lehetőséggel és felelősséggel a versenyek, pályázatok kapcsán. Ez azonban nem jelenti feltétlen, hogy minden folyamatot végig szükséges vinni, van egy bölcs dramaturgia a fejemben arról, miként látom ezt időszerűnek és mi az, amit be lehet áldozni egy későbbi cél érdekében, de ennek a megítélése szerintem projektenként más. Érdemes információt szerezni a lehetőségekből és tudni azt, hogy van hova fordulni segítségért, ha ez szükséges.

  

Falling Walls / Újbudai Hallgatói stratup Pályázat / Team Hackathon

  

Compocity prototípus

  

A METU Művészeti és Kreatívipari Karának nyílt napján

 

METUIKON teaser / interjúnk készítésekor rendhagyó módon online beszélgettünk

Köszönjük Mesi az interjút és reméljük, hamarosan offline is találkozhatunk!

2020. 04. 26.